inc KSZC Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakgimnáziuma

Iskolánk története

A század első évtizedében Kaposvár és térsége - mely döntően agrárjellegű - olyan gazdasági fejlődést, ipari, kereskedelmi fellendülést mutatott, hogy elengedhetetlenül szükségessé vált a kereskedelemben jártas szakemberek képzése. Ennek a kihívásnak kellett megfelelnie az iskolának, amelynek megteremtésére intézmények és magánszemélyek adakozásából közel 35 ezer korona gyűlt össze. Jól mutatta ez egyrészt az iskola és a képzés iránti "közigényt", de nem utolsósorban az ún. polgári szféra hatékony működését is a század eleji Magyarországon.
Az iskola első igazgatója 1911-ben Ráday Gyula lett, akit az igazgató-választmány helyezett tisztségébe, amelynek tagjai a századelő Kaposvárának kiemelkedő személyiségei - gyárosok, ügyvédek, kereskedők, illetve maga a polgármester.
Ötven fővel, kilenc magántanulóval egy osztály indult, az iskola három évfolyamú volt. A jelesen végzett növendékek a gazdasági akadémiákon - Budapesti Kereskedelmi Akadémia, Keleti Kereskedelmi Akadémia, Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia - folytathatták tanulmányaikat.
1914-től a háborús események az iskolát sem kerülték el, több tanuló teljesített katonai szolgálatot. 1919-ben válik négy évfolyamúvá a "Kaposvári Községi Négy Évfolyamú Felső Kereskedelmi Iskola".
1928-ban három különböző helyen folyt az oktatás, amely rendkívüli módon megnehezítette a tanulók és a tanárok munkáját egyaránt. Pedig ekkor már óriási tanáregyéniségek oktattak az iskolában, olyanok, akikre 50-55 év távlatából is meghatódva és tisztelettel emlékeznek tanítványaik. Példa erre dr. Merényi Oszkár irodalomtörténész alakja, aki 1922-től 1942-ig volt az iskola tanára.
1930-ban ismét változás állt be az iskola életében: csatlakozott hozzá a "kereskedő-tanonciskolai" képzés is, így a neve: Kaposvári Négy Évfolyamú Felső Kereskedelmi Iskola és a vele kapcsolatos Kereskedőtanonc Iskola. Az iskola 25. évfordulóján, 1935. szeptember 1-jén a régi államrendőrség épületébe költözött, amelyet a város áldozatkészségéből alakítottak át számára.
Megkezdte működését az Ifjúsági Segítő Egyesület, amely a rászorulónak tandíjra, étkezési segélyre tankönyvek kötésére, sőt tüzelőre is nyújtott támogatást. Segítette a rászorulókat abban is, hogy részt vehessenek azokon a tanulmányi kirándulásokon, amelyek szinte az alapítástól hagyományosan ismétlődtek a világgazdasági válságig.
Az Ifjúsági Vöröskereszt Csoport a dohányzás, az alkoholfogyasztás ellen lépett fel, az 1928-ban önállósult Turul Cserkészcsapat és az 1924-től működő Ifjúsági Sportkör a növendékek testi és lelki egészségét - a kor szellemiségével összhangban - ápolta, alakította.
A II. világháború borzalmai nem kímélték sem a várost, sem az iskolát. Kaposvár frontvárossá vált, szükség volt a középületekre, hogy a sebesülteket időben elláthassák Az oktatás szünetelt. A 14-18 évesek a front mögötti védővonalak, lövészárkok elkészítésében segítettek. Ám a város közelében kialakult "állóháború" mellett "az élet nem állhat meg" jelszóval meg kellett kezdeni az iskolákban a tanítást. Habár az iskolát kórházzá alakították át, a fiatalok szükségtantermeket rendeztek be, és 1945 februárjában megkezdődött a tanítás. Az iskolába járás példamutató volt, a vidéki növendékeket kollégium hiányában magánszállásokon helyezték el, az elrendelt csökkentett tanítási anyagot a szaktanárok időben elvégezték, "a tanítás eredményesen folyt, a nevelést a hazafias szellem és a valláserkölcsi világnézet irányította."
Áprilisban az iskolaépület is felszabadult hadi kötelezettsége alól, a tanítás szabályos időben kezdődött meg, szeptemberben az eddig szigorúan fiúiskola vegyessé változott a 22 leánytanuló felvételével.
Az iskola ekkor alapjában véve idealista világszemléletű volt, amelyet jól tükröz az esküszöveg: "Én.. esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy a Magyar Köztársasághoz és annak alkotmányához hű leszek. Magyarország törvényeit, törvényes szokásait és a kormány rendeleteit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzöm és hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítem. Isten engem úgy segéljen."
1946-ban a szülők városhoz intézett memoranduma következtében a felügyelőbizottság határozata alapján "az iskola leánytagozatot nyithat, mert 40 - 45 leány óhajtja kereskedelmi középiskolai tanulmányait Kaposváron végezni", ám ehhez semmiféle anyagi támogatást adni nem tudott, így megint csak a polgárok és a szülők anyagi segítségére számíthatott az intézmény, amikor a koedukált oktatást 1946-ban beindította. Az engedélyt csak úgy kapták meg, ha " a szünetekben a leányok elkülönített helyen egy felügyelő jelenlétében társaloghatnak, és a fiúkkal nem beszélgethetnek". Egy egyedülálló idős hölgyet alkalmaztak, aki hivatva volt az iskola leányait az óraközi szünetekben "őrizni". Létrejött - bár a helybeli kereskedők nyílt ellenszenve miatt a polgármester működését nem legitimizálta - a Diákkaptár szervezete, amelynek tagjai vasat, rezet, papírt gyűjtöttek, ugyanakkor iskolai boltot nyitottak, közös beszerzésekre vállalkoztak
1948-ban az iskola államosítása után nevéből eltűnt a "községi" jelző, és Kaposvári Állami Kereskedelmi Középiskolá"-ra változott. Minden tanárát állami szolgálatba vették, felügyeletét a kereskedelmi és szövetkezetügyi miniszter látta el. Az igazgatói teendők ellátásával továbbra is Szalay Richárdot bízták meg. 1949. szeptember elsejétől Bársony Róbert lett az immár Közgazdasági Gimnázium igazgatója. 1950 végén dr. Borsa Béla lett az igazgató, a tanév végére az iskola neve Közgazdasági Középiskolára változott.
l952-ben az új igazgató Pintér József lett, ekkor készült el az első komolyabb iskolai munkaterv, a 28 pontból álló Házirend, amely még mindig az elzárkózás talaján íródott: a diákokra épít, de nélkülük. A DISZ titkára részt vesz a tantestületi üléseken, de a diákok véleményét csak a tanárokkal való egyetértés esetén képviselheti. Ez a Házirend mondja ki először 22. pontjában, hogy " a leányok teljesen egyenjogú társai a fiútanulóknak".
A követező években a belkereskedelmi-, majd a pénzügyminiszter kérésére kereskedelmi tagozatot nyitottak, az osztályok száma növekedett. 1958-tól valamelyest lazítottak az eddigi elzárkózás politikáján is: iskolabálokat szerveztek.
1961-ben ünnepelték a fennállás 50. évfordulóját. Ekkor vette fel az iskola Noszlopy Gáspár nevét, emlékkönyvet készítettek. 1963/64-ben a Művelődésügyi Minisztérium bevonta az iskolát kísérleti jellegű oktatási rendszerébe, amelynek eredményeképpen 1967-ben szakközépiskolává szerveződött.
1970-ben végre megkezdődött a mai iskolaépület építése, és 1971 tavaszán be is fejeződött, ám oda már, mint "csak" közgazdasági szakközépiskola költözött az intézmény, ugyanis időközben szétvált a kereskedelmi szakközépiskolától.
1980 augusztusában, Pintér József nyugállományba vonulása után Kraliczki Zoltánné vette át az iskola vezetését, aki 1990-ig töltötte be ezt a tisztséget. A 80-as évek elején az iskola - figyelembe véve a gazdasági folyamatokat - beindította a számítástechnikai folyamatszervezői képzést. Amellett, hogy ez természetesen megnövelte az iskola iránti érdeklődést, nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a térségben kialakult az a kép, miszerint a közgazdasági szakközépiskola olyan korszerű képzést folytat, amely nemhogy megfelel, de eléje is megy a gazdasági változásoknak. 1986-ban Somogy megye Pedagógiai Díj adományozásával ismerte el az iskola érdemeit.
A rendszerváltozással megváltozott az iskolák igazgatói állásának betöltési feltétele is: immár a tantestületnek szabad döntési lehetősége volt igazgatói pályázatok között választania. Így 1990-ben a fenntartó Érfalvyné Ludvig Borbálát bízta meg az igazgatói teendők ellátásával, aki egészen a 2007/2008- as tanév végéig vezette az intézményt.

90-es évek

A gazdasági-társadalmi változások új irányzatok bevezetését tették szükségessé. 1990-től folyamatosan működik a pénzügyi és számviteli ügyintézői, gazdasági informatikus, külkereskedelmi ügyintézői illetve az idegen nyelvű gép- gyorsírói ágazat az iskolában. Az oktatás tartalma is változott: nőtt az informatika, számítástechnika és az idegen nyelv szerepe, korszerűsödtek a szakmai ismeretek. Változott a képzés struktúrája: négy évesről öt évesre változott a képzés, alap- közép- felsőfokú képesítést ad az iskola. Világbanki osztályok indultak, akkreditált képzés folyik, az iskola ECDL vizsgaközpont lett. 1998-ban felavattuk korszerű tanirodánkat és az új könyvtárat. A középfokú közgazdászképzés érdekében működik TREND alapítványunk.

2000-es évek

2008/2009-es tanévtől kezdve Keczeli László vette át az intézmény vezetését a nyugdíjba vonuló Érfalvyné Ludvig Borbálától.

A 2013/14-es tanévet dr. Haraghné Pável Magdolna indította el megbízott igazgatóként, majd 2013. szeptember 15.-től Trembeczki Csaba az intézmény vezetője.

Az gazdasági önállóságot 2011-ben elvesztette az intézmény, először az Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskolához kerültek a feladatok, majd jött a Klebelsberg Intézményfenntartó. 2015. július 1-től a Kaposvári Szakképzési Centrumhoz tartozunk, mint egy tagintézmény a 11-ből.

2016. szeptember 1-től szakgimnáziumként működik az intézmény.

2016. július 1-től ismét Keczeli László vezeti az intézményt.

 

A weboldalt készítette: Teveli Róbert | Web Template created using Cool Template