IV. „ J”   vagy   „ly”   hangot   tartalmazó   utóneveink:

 

1.Férfi nevek:
 . .             . .       .  .    .  .       .   . A név maga az ember.
    A

              Adorján  (latin):   hadriai
              Ajád  (magyar):   jelentése ismeretlen
              Ajtony  (török-magyar):   arany
              Alajos  (germán-latin-német):   egész, bölcs
 

      B

            Baján  (török-magyar):   gazdag
            Bajnok  (magyar):   gyõztes
            Benjamin  (héber):   a szerencse fia, jobb kezem fia, szerencsés, boldog
 

       C

           Cipórján  (latin):   göndör hajú
 
 
     D
 

           Damján  (görög-latin):  a népbõl származó, legyõzõ
           Demjén  (görög-magyar):   a népbõl származó, legyõzõ
 

       G
 

           Gergely  (görög-latin):   éberen õrködõ
           Gerjén  (görög-német-magyar):   legidõsebb fiútestvér, elöljáró
           Guj  (germán-német-román):   erdõbõl származó
 

      I

          Ipoly   (görög):   a lovakat kifogó
 

      J
 

              Jácint  (görög-latin):   a virág neve
              Jakab  (héber):   sarkot fogó, elgáncsoló, csaló, aki a másik helyére lép
              Jákob  (héber).   ugyanaz  a jelentése, mint a Jakabé
              Jakus   (héber):   ugyanaz a jelentése, mint a Jakabé
              János   (héber-görög-latin):  Isten kegyelme, Isten kegyelmes
              Járfás  (görög-latin):   idõs férfi
              Jázon  (görög-német-magyar):   gyógyulást hozó
              Jenõ  (görög-német-magyar):   elõkelõ, nemes nemzetségbõl való
              Jeremiás  (héber-görög-latin):   Isten fölemel, Isten magasztos, Jahve megalapoz
              Jeromos  (görög):   szent nevû
              Joakim  (héber):   Jahve fölkelt, Isten felemel, megelevenít
              Joáb  (héber):   Jahve a Isten
              Johann  (héber):   Isten kegyes ajándéka
              Jónás  (héber-görög-latin):   galamb
              Jonatán   (héber):   Isten ajándéka
              Jordán  (héber):   lefelé folyó
              Jósiás  (héber):   Isten megsegít, gyógyít, Jahve nyíl, akit az Úr támogat
              Jótám  (héber):   Isten tökéletes
              Jozafát  (héber):   Jahve ítél
              József  (héber):   Isten gyarapítson, Õ megsokasít, összegyûjt, levon, elvesz
              Józsiás  (héber):   Isten a védelmezõm
              Józsua  (héber):   akinek segítsége Istentõl való
              Józsué  (héber):   Isteni szabadítás, segítség, üdvösség, nagylelkûség, az Úr segít, megment
              Jukundusz  (latin):   kellemes ember
              Julián  (latin):   a JULIANUS alakváltozata, a Július nemzetséghez tartozó, ragyogó, Jupiternek szentelt
              Jusztin  (latin):   igazságos, igazságszeretõ
              Jutas  (török-magyar):   fakó, nyelõ
 
 

        K
 

            Kajetán  (latin):   gaetai
            Károly  (germán-latin-magyar):   legény, fiú, karvaly, turul
 

          L
 

                Lajos  (germán-francia):   hírnév + háború
 

         M
 

               Mihály  (héber):   Istenhez hasonló
 

          O
 

              Ompoly  (latin-magyar):   ampelumi

         R
 
 

            Rajmund  (germán-német):   okos védõ
            Rajnald  (német):   aki a tanácsban tevékenykedik
            Rejnhold  (német):   aki a tanácsban tevékenykedik
 

           S
 

               Semjén  (héber-magyar):   meghallgattatás
               Sólyom  (magyar):   a szó maga
 

          T
 

               Tartján  (török-magyar):   méltóságnév
               Toma (magyar):   nemzetségnév
 

           V
 

             Vaj (török-magyar):  gazdag
 

         Z
 

              Zajzon  (magyar):   jelentése ismeretlen
 
 
 
 

          2. Nõi nevek:
...............................................................................................................................Nekem van a legszebb nevem!
        A
 

           Ajándék  (magyar):   Isten örömet szerzõ ajándéka
           Ajna  (finn):   szépség, báj, kedvesség, Isten kegyelme
           Ajnácska  (magyar):   nyilazó leány
 

       B
 

           Bojána  (szláv-latin):   jelentése ismeretlen
 

      G
 
          Gajána  (orosz):   föld
 

        H
 

            Hajna  (magyar):   hajnal
            Hajnalka  (magyar):   hajnalpír

          I

             Ibolya  (magyar):   a virág neve
 

         J
 

            Jácinta  (görög-latin):   a virág neve
            Jada  (héber):   okos
            Jakobina  (héber):   sarkot fogó, elgáncsoló, csaló, aki a másik helyére lép
            Janina  (latin-héber-görög-német):   Isten kegyelme, Isten     kegyelmes
            Janka  (héber-görög-latin-magyar):   ld. Janina
            Jarmila  (szláv-latin):   tavasz + kedves
            Jázmin  (magyar):   a virág neve
            Jella  (héber-latin-német):   Isten embere, Isten bajnoka
            Jerne  (görög-magyar):   béke
            Jetta  (német-latin):  körülkerített birtokán uralkodó
            Johanna  (héber-görög-latin):  kegyelembe fogadott, Isten  kegyelmes, az Úré a kegyelem
            Jolán  (görög-magyar):   a viola virága, jó leány
            Joli  (francia):   csinos, bájos
            Jordana  (héber):   jordániai
            Jozefa  (héber-latin):   Isten gyarapítson, Õ megsokasít, sokasító,  megsokasítás, Õ összegyûjt, bevon, elvesz
            Jozefina  (héber-latin):   ld. Jozefa
            Józsa  (héber-magyar):   Isten kegyelmes, Isten gyarapít, jóság
            Judit  (héber):   júdeai
            Júlia  (latin):   a Juliusz nemzetséghez tartozó
            Julianna  (latin):   ld. Júlia
            Julietta  (latin-francia):   ld. Júlia
            Jusztina  (latin):   igazságos, igazságszeretõ
            Jutta  (héber-német-dán):   júdeai
 

            L
 

               Lejla  (perzsa-angol):   sötét hajú
               Lujza  (francia-magyar):   hírnév + háború;  (latin-germán): a Lucretius nemzetséghez tartozó
 

          M
 

              Maja  (latin):   mitológiai istennõ neve, május
              lyva  (magyar):   a dísznövény neve
              Mirjam  (héber):   keserûség, szomorúság, keserû, ellenálló,  lázadó, fegyelmezetlen, zabolátlan,
                                           felkelés,  kövér, erõs

           N
 
 

              Nádja  (orosz-szláv-magyar):   remény, reménység
              Nefelejcs  (magyar):   a virág neve
 

         O

               Orsoly (latin-ófelnémet):   kis medve, ló
 

           R
 
 

               Rajmunda  (német-latin):   okos védõ
 
 

          S
 
 

             Sejla  (angol):   a Caecilius nemzetséghez tartozó, vak
 

         Sz
 

            Szonj (görög-orosz-német):   bölcsesség
 

        T
 

            Tatjána  (latin-orosz-német-magyar):   Tatius családjához tartozó
 

        U
 

            Uljana  (latin-orosz):   a Julius nemzetséghez tartozó
 

        V
 
 

             Vilja  (finn):   gazdagság, jóság
 

        Z
 
 

           j(szláv):   élet
            Zulejka  (arab):   hercegnõ
 

 Egy kis múlt-idézés:

Mindannyian tudjuk, nap mint nap érzékeljük, mennyire hatással van életünkre a nevünk.

Az õsi névadási szokások ma is megismerhetõk különféle "primitív törzsek" életébõl, amelyek mindenkor érdekelték
a "civilizált" embert, így rengeteg könyvet, tanulmányt olvashatunk errõl a témáról is.

Az õsmagyarok személynévadási    szokásai    nem különbözhettek a többi    "pogány" névadási módoktól,
egyelemû neveket viseltek õseink, s az elsõ írásos emlékünk ebbõl az idõbõl Konsztantinosz császár tudósításából
való, aki felsorolja néhány magyar fõember nevét, fonetikusan : "Bulcsú, Jelex', Árpádi, Tási" stb.    A XII. századi
Dömösi Adománylevél névanyagában testi és jellembeli tulajdonságot jelölõ nevek (Hozug, Muncas, Pazari, Fekete), rokonságnevek (Fiadi, Apa), ünnepnevek (Pinkosti, Sumbot, Pentuk), cselekvés- és foglalkozás-
nevek (Sipus, Kuteles), óvónevek (Numel, Itwan) is szerepeltek már. A pogánykori névadási szokásokat
a kereszténység felvétele után kiszorították az egyházi nevek.  Eleinte a latin eredetû személyneveket
terjesztették, s minden ember kapott ilyen nevet. Sok esetben vagy a világi, vagy az egyházi név került uralomra,
vagyis a névadás a keresztnevek belépésével is megmaradt az egyelemûség szintjén. De az ómagyar kor elsõ
felébõl már tudunk - egészen magas rangú személyek esetében- a világi és az egyházi név együttélésérõl
(pl. Aba Sámuel).         A XIII. század eleji Tihanyi Összeírásban olvashatjuk például a még teljesen latinos
Mateus, Paulus, Johannes stb. formákat, de ugyanott vannak már "magyaros" alakok is (Peter, Stephan, Joan,
vagyis lehagyták a latin -us végzõdést.      A XIII.   századtól kezdve már   családnevek és utónevek is
megjelentek együtt, de a kételemû nevek megszilárdulása a XV. és XVI. századra tehetõ (nyelvemlékeinkbõl
 tudjuk). A nõi névadásban a kételemû nevek adása csak bizonyos idõbeli késéssel követte a férfiakét.

S hogy melyek voltak a "divatos" nevek? Minden korban más és más, ahogyan más szempontok alapján választottak
nevet gyermekeiknek a szülõk (Volt idõ, amikor az elsõszülött fiú (és leány) legtöbbször az apa (leány esetében az anya), vagy valamelyik  közeli hozzátartozó nevét örökölte pl.).

D. Crystal: A nyelv enciklopédiája címû könyvében több év nyelvdivatjait bemutatja (angol, walesi és magyar adatokat olvashatunk).
 

Gyakran anyakönyvezett férfi nevek:                          Gyakran anyakönyvezett nõi nevek:

 XVII. sz.            1945.                 1967.                     XVII. sz.                          1945.                   1967.

János                  László              László                     Anna                                Mária                   Éva
István                  István               Zoltán                      Katalin                             Éva                      Mária
Mihály                József               István                      Erzsébet                           Erzsébet              Ildikó
György               János               József                     Zsuzsanna                         Katalin                Katalin
Péter                  Ferenc              János                      Judit                                Zsuzsanna            Erika
András              György              Attila                        Zsófia                               Ilona                    Erzsébet
Pál                     Péter                Sándor                     Mária                               Anna                    Zsuzsanna
Ferenc               Sándor             Tibor                        Borbála                            Judit                    Andrea
Gergely             Gábor               Ferenc                      Klára                               Ágnes                   Judit
Tamás               András              Zsolt                        Krisztina                           Margit                  Ágnes
 

És mi a helyzet napjainkban?

Menjünk ki egy lakótelepi játszótérre, vagy lapozzuk fel az iskolák, óvodák, bölcsõdék  "lakóinak" névsorait!

 
Az utónevekkel kapcsolatban megállapítható, hogy mindössze 9 névben szerepel ly.  De ezek a nevek
sok-sok évszázadon át a gyakori férfi nevek  közé tartoztak   (Mihály, Gergely, Károly).
A nõi nevek közül az -ly-t tartalmazók   a szép nõi nevek közé számítanak  napjainkban is  (Ibolya, Orsolya).

Tartozunk annyival elõdeinknek, hogy legalább a nevüket helyesen írjuk, nevükben is  õrizzük emléküket.
 
 

............................. Tovább!