Az öreg, régi kihunyt vulkánok ércet rejtegetnek a gyökereiknél: vasat, cinket, rezet, ólmot, volframot, aranyat, ezüstöt. Az egykori magmakamrák fölötti kõzetek üregeiben néha csak nyomokban, máskor azonban már kitermelésre alkalmas mennyiségben. A geológusok a tûzhányók alatti magmatesteket hatalmas lepárlási lombikhoz hasonlítják. A fölfelé hatoló magma nem éri el a felszínt, megreked az alacsonyabb hõmérsékletû szinten. A lassan kihülõ izzó magma anyagából a hõmérséklet csökkenése következtében meghatározott sorrendben válnak ki az alkotórészek.
 

A forró vizes oldatok (hidrotermális oldatok) jutnak a legmagasabbra,  színesfémek : a réz, a cink, az ólom és a nemesfémek: az arany, az ezüst ásványaival töltik meg a kõzethasadékokat. Ezek a kitöltõ hasadékok az érctelérek.  A magmamaradék felfelé hatoló gõzei és gázai az ón, az urán és a tórium ásványai számára készítenek helyet.  Magma túlnyomó része lassú kristályosodással mélységi magmás kõzetté szilárdul pl.gránittá.  Elõször a nehézfémek: nikkel, platina, vas, króm, vanádium ércásványai különülnek el. Mivel nehezebbek, mint a magma a kõzetolvadék aljára süllyednek, és ott felhalmozódnak.

 

A recski rézérc egy részét, Gyöngyösoroszi színes-és nemesérceit is a forróvizes oldatok telepítették a Mátrába. A Kordillerák, az Andok arany, ezüst és rézbányái is  az egykori magmakamrákból származnak.Vulkáni eredetûek a Dél-Afrikában, Tanzániában, Kongó vidékén és Szibériában talált gyémántok is.