A lemezhatárok mentén fekvõ vulkánokon kívül léteznek úgynevezett lemezközi vulkánok is. Ezek, mint a nevük is utal rá távol esnek az aktív peremszegélyektõl, ahol a litoszféra szétszakad, illetve szubdukcióval megsemmisül. Kialakulásukat a forró pontokkal magyarázza a lemeztektonika tudománya.

A forró pontok viszonylag kicsiny 10-100 km átmérõjû területek, ahol a földkéreg kissé megemelkedik mintegy dómszerûen kiduzzad. A Föld hõáramlása lényegesen
erõteljesebb, mint más vidékeken. E pontokon a köpenybõl felfelé áramló magma lyukat éget a kõzetburokba (1), és így jön létre a vulkáni mûködés.
A gomolyáramlások helye a legutóbbi 150-200 millió év alatt nem változott, miközben az egyes litoszféralemezek lassan elvonultak fölöttük. Így állt elõ az a különös helyzet, hogy a vulkánosság tûzhányóláncot hozott  létre.
Az elõzõ helyen  (1, majd 2) megszûnik a vulkáni mûködés, de a forró pont újabbat (3) éget litoszférába.

A forró pontok kialakulása

A Hawaii-szigetek elhelyezkedése

A folyamat nem állt meg, már születõben van a következõ, a legújabb sziget,
Loihi. A tengeralattjáróból vizsgálódó tudósok megfigyelték ahogyan kiemelkedik a tengerfenékbõl, 4600m magas, még 970m-t kell növekednie, és megjelenik
a víz felszínén. A vulkánobszervatórium kutatói szerint  kb.10 ezer év múlva.

A Föld kõzetlemezei és a forró pontok elhelyezkedése

A Hawaii-szigeteken kívül az Egyesült Államok nyugati részén fekvõ Yellowstone Park hõforrásai és gejzírei is egy ilyen forró pontnak köszönhetik létüket, de ugyanez mondható el az Azori-szigetekrõl, és a Galapagos-szigetekrõl  is.

A tudósok az " Izlandi jelenséget" is a forró pont elmélettel magyarázzák. Izland a Földön az egyetlen olyan pont, ahol a Közép-atlanti hátság egy darabja a felszínen látható. Vajon mi nyomja fel éppen itt a tenger mélyébõl a felszínre ezeket a hegyeket? Valószínûleg egy forró pont. Izlandon a felszínre törõ kõzetolvadék két forrásból származhat: a tengerfenék tágulásából és a forró pontból.
A forró pont szolgáltatta azt a plussz lávakõzetet, amely az évmilliók során a tengerszint fölé emelte a szigetet.

2. A forró pontok vulkanizmusának jellemzõi:

A vulkánok láncszerûen helyezkednek el, és kõzeteik a lánc egyik végétõl, ahol még ma is tart a mûködés, fokozatosan idõsödnek.
Lávájuk többnyire hasonlít az óceáni hátságokéhoz, bazaltos,híg kõzetolvadék.
Mûködésük: "csendes" a gõzök és gázok által  felszínre juttatott lávaömlések jellemzik. Nincs robbanásos kitörésük.
Vulkánformái:  a pajzsvulkánok.
Legismertebbek a Hawaii-szigetek vulkánjai: a Mauna Loa, Mauna Kea, Kilauea.

Mauna Loa, a "láva tûzijátéka"