A fumarolák sokféle
oldott ásványi anyagot tartalmazó 200-900 Celsius
fokos vízgõzkitörések.
A szabad levegõn a vízgõz kondenzálódik,
belõle az ásványos anyagok és a szennyezõdések
jó része kiválik, ezért a fumarola gomolygó
füstfelhõ benyomását kelti. (innét kapta
a nevét is, fuma=füst)
A legismertebb fumarolamezõ
Toscanaban található (Olaszország),
mintegy 170 fumarola mûködik.
A fumarolák legfontosabb anyagai NaCl,
KCl, kénvegyületek,
bórsav, alunit, ammónia, szénsav.
Az olaszországi Lardarello
fumaroláiban fedezték fel 1895-ben a héliumot, amit
addig csak a Napra
jellemzõ elemnek véltek.
A feltörõ vízgõz
és forró víz lakások,
üvegházak fûtésére és áramtermelésre
is felhasználható.
Az elsõ földhõ erõmûvet (geotermikus) Olaszországban
Lardarelloban építették. Hasonlók mûködnek
Izlandon, Új-Zélandon.
|
|
|
 |
 |