A vulkáni utómûködések leglátványosabb formája a gejzír, az idõszakosan feltörõ hévforrás. Ezt a csodálatos jelenséget Földünkön csak négy helyen tekinthetjük meg: Új-Zélandon, Yellowstone Nemzeti Park-ban (Amerikai Egyesült Államok), Izlandon és Kamcsatkán.
Kialakulásukat a geológusok így magyarázzák:
A gejzírek pár tíz méter mély kürtõjében a vulkáni kõzetek melege hevíti fel a felszínrõl bekerült csapadékvizet. A kürtõben lévõ vízoszlop fokozatosan felmelegszik. A mélyben lévõ nagyobb nyomás alatt levõ víz 100oC fölött forr fel. Ha a vízoszlop legfelsõ része is eléri a forráspontot a víz szinte robbanásszerûen gõzállapotba megy át, és kilövell a felszínre. A kilövelt víz lehülve visszahull a kürtõbe, ahol a folyamat újra kezdõdik. A gejzírek kitörései közötti szünetek hosszúsága az izzó kõzet belsejében levõ folyamatoktól függ.

|
|
|
|
|
|
|
![]() |
![]() |