A közeledõ (alábukó) lemezeknél, az úgynevezett szubdukciós övezetben nagyon agresszív vulkánok alakulnak ki. Kitöréseik gyakran katasztrofálisak
pl.  Vezúv i.sz.79, Krakatau 1883, Mont Pelée 1902.
A vulkánok nagy erõvel lökik ki a lávát.
A hamufelhõket és a vulkáni törmeléket több ezer méter magasságig emelik.
A hegyek oldalán pusztító lávaárak indulnak el.

Mindennek okát a szubdukciós jelenségben kell keresnünk.
Az alábukó óceáni kõzetlemez  anyagát és az általa szállított, évmilliók alatt felhalmozódó tengeri üledéket a lefelé növekvõ hõmérséklet megolvasztja.
Ez körülbelül 100km-es mélységben következik be. A friss olvadék reakcióba lép
a mélyben levõ anyagokkal, keveredésükbõl robbanékony elegy keletkezik, amely
a kõzetlemez törésein felfelé igyekszik. Útközben magába olvasztja a szárazföldi kõzetlemez (kontinentális litoszféra) szilikátokban gazdag anyagának egy részét.
Így alakult ki a Csendes-óceán két partjának és Eurázsiának legtöbb vulkánja. 
 
 

Az alábukó óceáni kõzetlemez és a vulkánok keletkezése

Magma hõmérséklete: 800-900 Celsius fok.
Láva: - kovasavban (SiO₂) gazdag, 52% feletti,
          - fémekben szegény,
          - sûrû folyó, andezites-riolitos.
Vulkáni formák: A váltakozóan települõ lávából és törmelékbõl (tufából) meredek falu vulkáni kúpok, rétegvulkánok (sztratovulkánok) alakulnak ki. Ezek közé tartoznak Földünk legszabályosabb vulkáni kúpjai pl. Vezúv, Fuji, Etna.
 

A rétegvulkánok felépítése	Vezúv krátere

Etna	Fuji

Andezit A diorit magma kiömlési kõzete. Az andezit nevét az Andok hg-rõl kapta.   Színe: rózsaszín, szüke, sötétszürke, fekete.    Legfontosabb ásványai: a világos színû földpátok, a sötét színû plagioklászok,   piroxének, fekete biotit csillám.  Jellegzetessége: a héjas elválási lapok mentén sárgásbarna vasoxidos bevonat.   Elõfordulása: szubdukciós övezet vulkánjai.   Hazai elõfordulása: Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaji-hg.   Felhasználása: útépítésnél zúzalékanyag.

Gránit Kialakulása: A földfelszín legnagyobb tömegben elõforduló savanyú mélységi magmás kõzete. A gránit nagy mélységekben keletkezik, ezért felszínre csak a fedõrétegek lepusztulásával kerülhet, vagy a hegységképzõ erõk emelik magasba.   Ásványai: szabadszemmel is jól felismerhetõk: szürkés színû, áttetszõ kvarc, fehér vagy rózsaszínû földpát, fekete biotit csillám.   Elõfordulása: az õsföldek (röghegységek) területén, fiatal lánchegységek kristályos vonulataiban (Magas-Tátra, Alpok)   Hazai elõfordulása: Velencei-hegység.   Felhasználása: építõ-és díszítõkõ (középületek burkolata, járdaszegélyek)

Riolit Keletkezése: savanyú, vulkáni kiömlési kõzet, a robbanásszerûen kitörõ vulkánokból származik.    Színe: világos, fehér, sárga, rózsaszín.    Legfontosabb ásványai: kvarc, földpát. A láva gyors lehülése miatt finomszemcséssé vált, ásványai nagyon picik, szabadszemmel alig láthatók.    A hirtelen lehült üveges változata az obszidián    Elõfordulása: szubdukciós övezet vulkánjainál.    Hazai elõfordulása: Zempléni-hg.