Krakatau, 1883

A Krakataut, a Szunda-szoros szigetvulkánját (Szumátra és Jáva között) az 1883-as pusztító kitörésig kialudt vulkánnak tartották. Három hónappal a kitörés elõtt földrengések, morajlások és gázszivárgások jelezték a mûködés kezdetét.
Augusztus 27-én a vulkán kúpja a sziget egy részével együtt a levegõbe repült.
Az explóziót nagy tengerrengés követte, amelynek hullámai Jáva szigetérõl 40.000 embert sodort a tengerbe. A robbanás a 150 km-re lévõ Bogorban is károkat okozott. Hallották dörejét Manílában (2900km) és Madagaszkáron is (6000km).
A heves explózió során a nagyobb kõdarabok (bombák) 26km, a kisebbek 40km távolságra repültek. A finom vulkáni port pedig 80km magasságig dobta fel a robbanás ereje. A vulkán pora még éveken át lebegett a Föld légkörében. Így alakulhatott ki, hogy a lenyugvó nap sugaraitól megvilágított porfelhõi hazánkban
is láthatóak voltak. Láva nem ömlött a felszínre. A tengert nagy területén a víznél könnyebb likacsos horzsakõ borította, amely Afrikáig eljutott.
 

 A kitörés elõtti állapot 
A kitörés előtti állapot
 
 
Ennyi maradt a Krakatauból
Ennyi maradt a Krakatauból a kitörés után
 
 
 
A mai sziget, amikor csendes...
 
 
 
...és amikor mûködik
 
 
Vissza: 3. 1. 1.  Híres robbanásos vulkánkitörések