Hawaii
vulkánjai a pajzsvulkánok típusába tartoznak.
A láva egyetlen központi
helyzetû kürtõn ömlik a felszínre.
Széles, domborúan
felmagasodó vulkán keletkezik,
melynek tetején viszonylag kicsi, besüllyedt
kráter vagy kaldéra van.
A pajzsvulkánok lávafolyások
ezreibõl állnak, ezek egyike
sem vastag,
a pajzs lejtõi enyhék,
2-10o. Ennek ellenére
tekintélyes méretre is megnõhetnek, a
Mauna Loa,
Mauna Kea 4000
méterrel emekednek a tengerszint fõlé. Ha tenger alatti
részt is beleszámítjuk, akkor 9000 méteres
magasságukkal a Föld legmagasabb hegyei. Hawaii-szigetén
a vulkáni mûködés rendkívül aktív,
a kitörések "csendesen" zajlanak. A vulkán csúcsán
a kalderát átszelõ hosszú rés nyílik
fel, belõle tûzszökõkutak és lávafolyók
ömlenek. Egyik-másik befolyik a kaldérába,
a többiek pedig a hegy külsõ
lejtõjén patagzanak lefelé, aa-láva vagy pahoehoe
formájában. A kitörés csúcspontján
a láva 200m magasra is felemelkedhet.
Egy-egy kitörés alkalmával
akár 600.000m3 bazaltláva
is a felszínre kerülhet.
Mauna Loa
aa-láva
pahoehoe, azaz kötélláva
Különleges formák
is keletkeznek a pajzsvulkánok területén, a lávaalagutak
