3. Távolodó kõzetlemezek vulkanizmusa
 
1. Távolodó lemezek, óceánközépi hátságok kialakulása:

 Az asztenoszférában végbemenõ felfelé irányuló magmaáramlások megrepesztik
az óceáni kõzetburkot. A repedés mentén(5) az asztenoszférából folyamatosan
bazaltos kõzetolvadék nyomul a felszínre, ahol hozzánõ a repedés szegélyéhez.
Így jönnek létre az óceánközépi hátságok(6). Az állandó anyagutánpótlás
szétfeszíti a hátságok központi hasadékvölgyét és így a hasadék két oldalán
lévõ kõzetlemezek fokozatosan távolodnak egymástól.
 
 

Az óceáni hátságok kialakulása
 
 
Atlanti-óceán és az Indiai-óceán hátságrendszere
Az Atlanti-óceán és az Indiai-óceán hátságrendszere
 
 
 
2. A távolodó kõzetlemezek vulkanizmusának legfontosabb jellemzõi:

A magma:  - hõmérséklete igen magas 1100-1200oC, mert
                  - nagy mélységbõl, az asztenoszférából érkezik, ezért
                  - fémekben nagyon gazdag: magnézium, vas, mangán
                  - kovasavban (SiO2) szegényebb ( kevesebb, mint 52%)  
               
Vulkánjainak mûködésére elsõsorban a lávaömlés jellemzõ,
hiányzik a tufaszórás.
Formái: az óceánközépi hasadékvölgyeken kibuggyanó lávafolyamról izzó magvú rögök válnak le, melyek a tengervíz hûtõ hatására gyorsan megszilárdulnak.
Jellegzetes gömbölyded formákat, párnalávákat hoznak létre.
A párnaláva kõvánkosai még évmilliók múltán is elárulják az óceánfenéki eredetet. Ilyen párnalávák láthatók hazánkban a Bükk-hegység peremén fekvõ Darnó-hegyen és a szarvaskõi Várhegy sziklabércein.
 
 

 A párnalávák kõvánkosai a szarvaskõi Várhegy sziklabércein
A párnalávák kővánkosai a szarvaskői Várhegy sziklabércein
 

Hátságvulkanizmussal a szárazföldön is találkozunk, Izlandon,
ahol az Atlanti-óceán hátsága a víztûkör fölé emelkedik. A felszínre érkezõ láva a hasadékvulkanizmus révén azonban már új formákat hoz létre:
lávatakarókat, kisebb vulkáni kúpokat.
Ezek a formák nagy területeket többszörösen elborító hígan folyó bazaltlávából
alakulnak ki.Több százezer km2 kiterjedést és több száz (esetleg 1000) méter
vastagságot is elérhetnek.
 
 
Heimay északai kitörése 
Heimay éjszakai kitöréseHeimay északai kitörése
 
                      

 
    Krafla
Laki-hasadék 
Krafla
Az Izlandot átszelő Laki-hasadék vulkánjai
 
 
 
        3. Kõzetei a bázisos kõzetek csoportjába tartoznak. Legismertebb a bazalt.
 
 
Bazalt
A gabbrómagma kiömlési kõzete.  
Színe: szürkésfekete, fekete.  
Ásványai: az olivin, a piroxének, a földpátok csak nehezen különíthetõk el, mert a felszínre kerülõ bazaltláva gyorsan lehül és megszilárdul.  
A lehülés térfogatcsökkenéssel és repedések kialakulásával jár, ami a kõzetet jellegzetes hatszögletû oszlopokra tagolja. Így alakulnak ki a bazaltorgonák. 
Elõfordulása: hasadékvulkánok,  
                       óceánközépi hátságok.  
Hazai elõfordulása: Somló-hg, Ság-hg, Somoskõ, Badacsony, Szent-György-hegy.  
Felhasználása: útburkolásra (macskakõ).  
 
 
 
 
Bazaltoszlopok, "bazaltorgonák"
bazaltorgonák
 
 
 
Vissza a képtárba