Az asztenoszférában végbemenõ felfelé irányuló magmaáramlások megrepesztik
az óceáni kõzetburkot. A repedés mentén(5) az asztenoszférából folyamatosan
bazaltos kõzetolvadék nyomul a felszínre, ahol hozzánõ a repedés szegélyéhez.
Így jönnek létre az óceánközépi hátságok(6). Az állandó anyagutánpótlás
szétfeszíti a hátságok központi hasadékvölgyét és így a hasadék két oldalán
lévõ kõzetlemezek fokozatosan távolodnak egymástól.
 
 

Az óceáni hátságok kialakulása

Atlanti-óceán és az Indiai-óceán hátságrendszere

A magma:  - hõmérséklete igen magas 1100-1200^oC, mert
                  - nagy mélységbõl, az asztenoszférából érkezik, ezért
                  - fémekben nagyon gazdag: magnézium, vas, mangán
                  - kovasavban (SiO₂) szegényebb ( kevesebb, mint 52%)  
               
Vulkánjainak mûködésére elsõsorban a lávaömlés jellemzõ,
hiányzik a tufaszórás.
Formái: az óceánközépi hasadékvölgyeken kibuggyanó lávafolyamról izzó magvú rögök válnak le, melyek a tengervíz hûtõ hatására gyorsan megszilárdulnak.
Jellegzetes gömbölyded formákat, párnalávákat hoznak létre.
A párnaláva kõvánkosai még évmilliók múltán is elárulják az óceánfenéki eredetet. Ilyen párnalávák láthatók hazánkban a Bükk-hegység peremén fekvõ Darnó-hegyen és a szarvaskõi Várhegy sziklabércein.
 
 

A párnalávák kõvánkosai a szarvaskõi Várhegy sziklabércein

Hátságvulkanizmussal a szárazföldön is találkozunk, Izlandon,
ahol az Atlanti-óceán hátsága a víztûkör fölé emelkedik. A felszínre érkezõ láva a hasadékvulkanizmus révén azonban már új formákat hoz létre:
lávatakarókat, kisebb vulkáni kúpokat.
Ezek a formák nagy területeket többszörösen elborító hígan folyó bazaltlávából
alakulnak ki.Több százezer km² kiterjedést és több száz (esetleg 1000) méter
vastagságot is elérhetnek.
 
 

Heimay északai kitörése

 
                      

Krafla	Laki-hasadék

Bazalt A gabbrómagma kiömlési kõzete.   Színe: szürkésfekete, fekete.   Ásványai: az olivin, a piroxének, a földpátok csak nehezen különíthetõk el, mert a felszínre kerülõ bazaltláva gyorsan lehül és megszilárdul.   A lehülés térfogatcsökkenéssel és repedések kialakulásával jár, ami a kõzetet jellegzetes hatszögletû oszlopokra tagolja. Így alakulnak ki a bazaltorgonák.  Elõfordulása: hasadékvulkánok,                          óceánközépi hátságok.   Hazai elõfordulása: Somló-hg, Ság-hg, Somoskõ, Badacsony, Szent-György-hegy.   Felhasználása: útburkolásra (macskakõ).

Bazaltoszlopok, "bazaltorgonák"