Tanársegéd: Mr. Hitachi 2.

(tanóra az interaktív tábla segítségével, 2006. június 13-14)

Nemsokára-úgyis-itt-a-vakáció felkiáltással ismét felkértük Mr. Hitachit, segítsen már nekünk két tanóra erejéig. A témakör geometria, az órán használt program pedig a magyar fejlesztésű Euklides. (Aminek különböző verziói jogállását nem sikerült kideríteni, az biztos hogy az új verzió megvásárolható. Nekem egy régebbi, ingyenes verzió fut. Volt egy hivatalos honlapja is a www.euklides.hu-n, azonban ezt az oldalt már nem találtam a weben.)

Mivel a program kicsit bonyolultabb a múltkor megismertnél, először a súgó állományokba olvasgattunk bele.

  • A témakörön belül sok mindennel foglalkozhatunk. Ismétlés végett mi a háromszög nevezetes vonalait, pontjait tekintettük át. Pár kattintás után meg is rajzoltuk az elsőnek felemlegetett magasságpontot (M). A vektorgrafikus program egyik előnye, hogy a bázispontok segítségével mozgathatjuk a létrehozott alakzatokat. Így ha megfogjuk a C csúcsot, észrevesszük, hogy a magasságpont
    - pontosan akkor esik a háromszögbe, ha az hegyesszögű;
    - pontosan akkor esik a háromszögvonalra, ha az derékszögű (méghozzá a derékszögű csúcsba);
    - pontosan akkor esik a háromszögön kívül, ha az tompaszögű.
    Tudnál a fentiekre magyarázatot is adni?

               

  • Ugyanez a tapasztalatunk, ha a köréírt kör középpontját (O) vizsgáljuk. A C csúcsot mozgatva a köréírt kör középpontja
    - pontosan akkor esik a háromszögbe, ha az hegyesszögű;
    - pontosan akkor esik a háromszögvonalra, ha az derékszögű (méghozzá az átfogó felezőpontjába);
    - pontosan akkor esik a háromszögön kívül, ha az tompaszögű.
    A második esetet már bizonyítottuk is! Melyik tétel szólt erről?

               

  • Megkerestük a súlypontot is. (Vajon S kerülhet a háromszögön kívülre?) Az ábrán meghagytam az előző két nevezetes pontot, így egy nagyon érdekes megfigyelést tehettünk: a köréírt kör középpontja, a magasságpont és a súlypont mindig egy egyenesre esik! Ez az Euler-egyenes. Sőt, ránézésre jól látható, hogy a súlypont 2:1 arányban osztja az MO szakaszt. A második kép már a beírt kör középpontját (K) is tartalmazza (ez nem esik egy vonalba a többivel). A harmadik képen megjelenítettem a szerkesztés közben keletkezett összes segédvonalat :-)

               

  • Az első óra végén még feltettem egy kérdést. Adott egy paralelogramma, aminek ABD csúcsai köré kört írunk. A D csúcsot körbefuttatva ezen a körön, vajon mit ír le közben a C csúcs? A második órán megválaszoltuk a kérdést, bemutatva az Euklides nyomvonal funkcióját. (Hányféleképp szerkeszthetünk paralelogrammát?)

  • Ezek után kerestünk egy nehezebb diót. Adott egy háromszög a köré írt körével. A C csúcsot végigvezetve a köréírt körön, milyen alakzatot ír le a háromszög magasságpontja? A tippet igazolta a program is: egy körről van szó, ami nagyon úgy tűnik, egybevágó a köréírt körrel. Hogyan lehetne ezt igazolni? Több ötletünk is lehet!
    - A kört megkaphatjuk az AB oldal egyenesére való tükrözéssel. Vagyis azt kellene bizonyítani, hogy a magasságpont oldalra vonatkozó tükörképe éppen a köréírt körre esik. (Miért?)
    - A transzformációknál maradva, a kört megkaphatjuk egy CM vektorral való eltolással is. Ehhez azt kellene igazolni, hogy a CM állandó (iránya és nagysága sem változik).
    - Hogyan lehetne még igazolni, hogy egy pont egy körön (köríven) mozog? A mozgás során van egy állandó szakaszunk, az AB. Az AB szakaszt az M pontból is "látjuk": hát persze, látószögkörív segítségével. Ehhez azt kell igazolni, hogy az AMB< szög állandó.

  • Ez utóbbira kerestünk magyarázatot, amit részben meg is találtunk. Mivel magasságokat húztunk, az ábrán elég sok derékszögű háromszög alakult ki. Ezek közül kiválasztva az AQB és ARB háromszögeket, egyik szögük α illetve β. Így a másik szögük csak 90°-α és 90°-β lehet. Ezért
    AMB< = 180°-(90°-&alpha)-(90°-β) = α + β = 180°-γ.
    Ez utóbbi akkor állandó, ha γ is állandó. Viszont γ is egy látószög, hiszen a C csúcsból a rögzített AB szakasz ekkora szögben látszik. Sajnos csak részben vagyunk kész a bizonyítással. Házi feladat utánagondolni, hogy mi történik, amikor a C csúcs
    - éppen derékszögű háromszöget határoz meg?
    - a magasságpontot a háromszögön kívülre űzi?
    - éppen az A vagy B csúcsba esik?
    - a rövidebb AB körívre esik?

  • Ha valaki nem akar a nyáron ennyire komoly kérdésekkel foglalkozni, annak javaslom a programmal való egyszerű játszadozást. Például mi a helyzet, ha nem körön mozog a magasságpont, hanem egyenesen? Hogyan mozognak a további nevezetes pontok? Hogy az internetet is használjuk értelmes dologra: nézz utána, mi az a Feuerbach-kör?

    Mindenkinek élményekben gazdag kellemes nyári szünetet kívánok!

    vagy a BÚÉK után szabadon: MÉGaKeNyáSzüK!


    Ha téged érdekelnek a fentiek, akkor ajánlom figyelmedbe ezeket a lapokat is!
    Kattints ide, ha minden érdekel!

    Trembeczki Csaba
    Kaposvár, 2006. június