A prímség meghatározását sokszor el szokták téveszteni az emberek. Álljon itt néhány helyes definíció!
Prímszámnak nevezzük azt a természetes számot,
mely 1-nél nagyobb és aminek csak az 1 és önmaga az osztója.
melynek pontosan kettő osztója van.
ami 1-nél nagyobb és nincs valódi osztója.
Tudjuk, hogy végtelen sok prímszám létezik.
Ezen az oldalon megtalálod 10000-ig a prímeket.
Ikerprímeknek nevezünk két szomszédos prímet, ha különbségük 2, azaz egymás utáni páratlan számok.
Ezen az oldalon megtalálod 10000-ig az ikerprímeket.
Hármas ikerprím csak egy van, mégpedig: 3,5,7. Ennél több egymás utáni páratlan szám nem lehet prím.
Prímhármasnak nevezünk négy egymás utáni páratlan számot, ha közülük három prím.
Prímnégyesnek nevezünk öt egymás utáni páratlan számot, ha közülük négy prím.
"Prímötös", "prímhatos", stb. nincs.
Ezen az oldalon megtalálod 10000-ig a prímhármasokat és prímnégyeseket.
Tudjuk, hogy két szomszédos prím között bármekkora lehet a különbség.
A legkisebb eltérés a 2 és 3 között van. A legnagyobb eltérés 10000-ig a prímek között 9587 - 9551 = 36 (4 és 36 között minden különbség előfordul).
Ha két szomszédos prím eltérése 2, akkor őket ikerprímeknek neveztük, lásd ott.
Ezen az oldalon megtalálod 10000-ig a szomszédos prímek különbségeit.
Nem tudjuk, hogy véges sok vagy végtelen sok ikerprím, prímhármas, prímnégyes van-e.
Prímekkel kapcsolatos sejtés (lehet, hogy igazolták már) a Goldbach-sejtés: bármely 2-nél nagyobb páros szám felbontható kettő prímszám összegére. Általában egy számnak több előállítása is létezik.
Ezen az oldalon megtalálod 200-ig a páros számok felbontásait.
|